2008. december 25., csütörtök

Ejött a Jézuska

Izgultunk, de leginkább én, hogy vajon minden rendben lesz e???Úgy sikerül e majd az este ahogy szeretném? Úgy sikerült!!!!!
Az eredeti terv az volt, hogy Berkét elviszik Zsuzsi nagyiék megnézni a Betlehemi jászolt, de mire ideértek elaludt a nappaliban a kanapén. Papa felvitte a kiságyikójába éskezdetét vette a készülődés. Gyors fadíszítés, ami szerintem nagyon szép lett. Idén fehér és arany színben pompázik.

Mindennel időben elkészültünk, majd sorban felébredtek a gyerekek. Először a Berke. Gyorsan átöltözünk csinibe, de közben már csengetett is a Jézuska. Alig bírta kivárni , hogy begomboljam az ingét, szaladt le a lépcsőn és közben kiabált. Meglepődött a fa és a sok ajándék láttán, én pedig sírtam. Sírtam, mert örömöt okozhattam a fiamnak. A nagyik szemében is láttam megbújni a könnycseppeket. Hiába egy anyaszív már csak ilyen....
Hozott a Jézuska vonatot, naptárat, memóriajátékot, garázst, régi wvbeetle-t és sok egyéb dolgot. Csak TRABANTOT nem hozott, amit Berke nagyon sérelmezett, közölte is, hogy biztos elfogyott a Jézuska Trabija és majd máskor hoz. Lettikének is tetszett a fa a világító égőkkel és csillogó díszekkel.

















2008. december 19., péntek

Jézuskára várva

Berke nagyon várja a Jézuskát. Minden nap többször lerajzolja Neki, hogy mit szeretne kapni. Persze, hogy ez nem más mint egy újjabb Trabant. A hűtőre mágnessel fel van fogatva egy levél a Jézuskának, ahova fel szoktuk írni a kívánságait. Valamelyik nap mondta, hogy a Huginak babát vagy halacskát szeretné ha hozna a Jézuska. Megbeszéltük, hogy a Jézuska angyalkái feldíszítik a fát a Jézuska pedig aláteszi az ajándékokat. Kiváncsi vagyok, hogy mit fog hozzá szólni a Berke, mert tulajdonképpen ez az első olyan karácsony amire akár majd emlékezhet is.


Nagyon szeretem a Karácsonyt. Imádom a süteményillatot és a gyertyafényt, ami ilyenkor betölti a házat. A boldogságot, ami átjár, mert ajándékot adhatok, örömöt szerezhetek a szeretteimnek és, ami a legfontosabb a GYEREKEIMNEK. Épp a napokban gondolkoztam rajta, hogy szinte még azt sem fogtam fel igazán, hogy van a Berke......pedig már van Letti is. Olyan gyorsan eltelt ez a két év. Szinte semmi, viszont arra elég volt, hogy kétgyerekes családdá váljunk.

Berke tegnap szeretett volna enni Nutellát, de nem volt hozzá kanál. A következő kéréssel fordult Huncihoz: "lécci kérek egy kiskanalat!KÖszi Hunci rendes vagy!" Nagyon nevettünk!

Olyan jó dumája van, minden napra tartogat valami újjat.

2008. december 16., kedd

CSODA

Amíg nem volt gyerekem nem tudtam mi az, hogy anyai szeretet. MAjd megszületett a Berke. Megtapasztaltam. MAjd ezek után nem tudtam elképzelni, hogyan lehet két gyereket szeretni. Most már ezt is tudom. A legnagyobb CSODA mégis az , ahogy a két gyerek viszonyul egymáshoz........elmondhatatlan az az érzés, amit akkor érzek/érzünk amikor a két gyerek egymásra nevet. A Letti szinte minden porcikájában megfeszül ha meglátja a Berkét és azonnal mosolyra húzódik a szája, sőt a Berkének kacagott először igazi hangosat! Ennél nagyobb öröm nem sok van az ember életében! Reggelente a Berke mindig simogatja a Lettit, ma reggel is megállapítottta, hogy hideg a keze. Szoktunk bújócskázni is. A Berke elbújik és a Hugi keresei meg. Ilyenkor úgy csinálok mintha a Hugi gyalogolna és kukucskálna be a tárgyak mögé, ezt a Berke nagyon élvezi, hangosan, teljes extázisban nevet.
A Berke egyik kedvenc időtöltése manapság, hogy a mosdókagyló szélén a krémeim közé parkoltatja a z autóit. Mondanom sem kell, hogy teljesen kiszorultam a dolgaimmal az új "parkolóból". Valamelyik nap közölte az új Fiat 500-al (új kedvenc bilikék színben) "oda betolatsz, nem mondom többször!!!!".................Nem is tudom ,hogy kitől hallhatta?????
A Hugi pár napja nem alszik olyan jól éjjelente, furcsa egy kicsit mert eddig átaludta már az éjszakákat. Már két éjjel arra mentem át hozzá, hogy megfordult a hasáról a hátára. Ügyes, pedig még rajta van a terpesz pelus is.

2008. december 9., kedd

Letti átköltözött

Letti vasárnap átköltözött a szobájába. Úgy éreztem mintha kiszakítottak volna belőlem egy darabot. Szét kellett szedni az ágyat ahoz, hogy át tudjuk vinni a másik szobába. Nagyon nehezen jött szét, már azt hittem nem is fogja tudni szétszerelni a Balázs. Jelnek vettem ,hogy biztos nem kellene még átmennie......de végül sikerült a művelet és Lettike "elköltözött"!
Tudom, hogy jobb lesz neki külön, mert ott nyugodtan , csendben aludhat, de akkor is fájt a szívem. Őt nem viselte meg , mert az első éjjel este 8tól reggel 7:15-ig aludt egyhuzamban.....Nagyon ügyes kiscsajszi.

2008. december 5., péntek

Mikulás Te hol jöttél????

Talán már most van akkora a Berkusz, hogy fel tudja fogni, hogy ki is az a Mikulás?????Meséltük neki,hogy miként is zajlik egy mikulásnap, hogy a Miku a jó gyerekeknek hoz ajándékot a krampusza meg virgácsot a rosszaknak. Erre Berke közölte, hogy a Letti is kap kicsi virgácsot ugye. Nevettünk.....
Zsuzsi nagyi elvitte ma a parlament előtt megnyílt mesevárosba, ahol felültek a mikulásvonatra is.Berkusz a második körben elaludt, mert egy kicsit meg van fázva. Ült a Télapó ölében is,aki elkérte a dudiját és cserébe adott neki mézeskalácsot.
Estére megérkezett az egész család. Hunciék, Laci papáék, GYulatatáék, Deni a barátjával Lacival. Jó sokan voltunk így jól meg is teltek a csizmák, cipők. Berke örült a sok apróságnak, édességnek, de a nagy kedvenc a trailer-autó lett a kicsi kocsikkal, valamint kapott egy picike Wolksvagen Beetle-t, ami szintén elnyerte a tetszését. Letti is jól viselte a hangzavart, szinte egész este nem volt egy hangja sem. Egyszóval jól sikerült a Mikulás-ünnep.



A trabant


MIndent lehet mondani a fiamra csak azt nem, hogy nagyok az igényei. A kedvenc járműve ugyanis a TRABANT.........Egy késő nyári napon kezdődött minden, amikor a szomszéd fiú Dani kapott egy piros Trabit ajándékba a nagymamájától. Berke meglátta és szerelem volt első látásra:) Este lett és haza kellett jönnie Berkének, ezt annyira zokon vette, hogy másfél óráig keservesen , vigasztalhatatlanul sírt, hogy meg kellett válnia aTrabitól .....nem értette, hogy miért nem hozhatta haza???? Akkor még nem gondoltuk, hogy mennyire komoly a rajongás......
Hugitól szülinapjára kapott egy olyan Trabit mint a Danié volt csak más színűt. Volt nagy öröm:)
Majd a Trabant park szép lassan kibővült. VAn sima 601, kombi 601,rally változat......stb mindez nyers, strandkorlátkék, narancs és egyéb színekben.....A kedvenc időtöltései közé tartozik még a youtube-on a trabant videók nézegetése. Egyszercsak megjelenik:"anyaaaaaaaaaa keressé trabantosat a jutyúbon"

2008. november 26., szerda

Dédilátogatóban

Ma Szentesre látogatott a család. Milli-Nyuli is velünk tartott,így teljes volt a létszám.
Tokai dédinél kezdtük a látogatást. NAgyon örült az unokáknak. Berke kapott tőle egy Lego markolót,aminek nagyon örült a dédi meg mégjobban, hogy sikerült örömet szerezni ritkán látott unokájának.
Olyan furcsa volt, hogy NÉGY GENERÁCIÓ csajszijai voltak együtt most először. Úgy érzem egy-egy ilyen találkozás nagyon sokat "ad" a dédiknek, szinte tölti őket! Letykó nagyon kedves volt, egyből mosolygott mind a két nagyira. Öröm volt nézni őket. Az utat is jól viselte, egy hagngja sem volt,aludt sokat.

Egyébként a napokban Berkének volt egy csomó nagyon nevetséges megjegyzése.Az a baj, hogy mindig elfelejtem, pedig akkor jókat derülünk rajtuk. Kezd felnőttes lenni, gyakran hozzáteszi a mondandójához, hogy: "úgy mint a nagyok"

2008. november 20., csütörtök

rosszcsont

Tegnap meglátogattak minket Ádiék.( Ádi Berkusz barátja, együtt voltam a kórházban a mamájával Eszterrel) Berke kapott ajándékba Tőlük szülinapjára playdoh gyurmát. Nagyon klassz, meg is állapítottam, hogy legalább olyan jókat fogok vele én is játszani mint a Berke:)
A két kissrác egyre aranyosabb együtt,jó nézni ahogy egyre határozottabban jutatják érvényre az akaratukat. Hol az egyik hisztizik és jön panaszkodni hol a másik. Lettit azonban nem zavarta semmi sem csak ült a kis székéban és hang nélkül nézte a "nagyokat"........
Még az is lehet, hogy egyszer az Ádi udvarolni fog neki, mert ugye az elég gyakori, hogy a báty barátja kinézi magának a hugit:)mókás lenne......

Ma reggel a következő párbeszéd zajlott le köztem és Berke között:
Berke:"mama olyan kutya vagy"
Mama: "Kutya?miért vagyok én kutya????"
Berke:mert rosszcsont vagyunk mind a ketten....."(mindezt persze mosolyogva)
Lehet, hogy ismer a gyerek?????Mindenesetre zabálnivaló volt!

2008. november 18., kedd

Napjainkban

No azt hiszem utolértem magunkat....
Berke még mindig nagyon szereti a hugit.A minap a nagyi kezében volt a hugi, ezt meglátta a Berke és mondta neki, hogy adja vissza nekem, mert Hugi az övé.NAgyon édes volt jót nevettünk rajta.
Letti nagyon ügyes kislány, kb 1 hete átalussza az éjszakát, vagyis 5 óra előtt nem ébred fel enni.Ez szinte hihetetlen nekem.
Ma kaptak oltást mind a ketten.A berke kettőt a Letti meg hármat.....volt egy kis sírás-rívás de nem volt vészes.A minap itt volt Gyula tata látogatóban.Mondanom sem kell ő is, mint minden nagyszülő el van olvadva az unokáitól:)










Berke 2 éves

Hugi megérkezett

Nagyon vártuk már Hugit.....talán én a legjobban meg Hunci.......Már a 41.hetet is betöltöttem,de még a kisasszony mindig nem látta elérkezettnek az időt a kibújásra.Ekkor a mi drága Gáborunk úgy döntött, hogy itt az idő és Erikával karöltve kicsalogatják.Így is lett.

SZÜLÉSTÖRTÉNET
2008 szeptember 10. volt a kiírt időpont.Persze a Bátyót utánozva a Letti sem született meg aznap, henem ráhúzott még egy kicsit.
Megbeszéltük Gáborral, hogy 16.-án reggel fél8-ra menjek be "felszereléssel" és lehet, hogy burkotrepesztünk.Bementem.Mondanom sem kell előtte éjjel kb 2 vagy 3 órát aludtam annyira izgultam.
Drága Erika direkt a kedvemért ment be a szabadnapján.Nagyon sokat segített a támogatása.Közösen Gáborral és Erikával úgy döntöttünk, hogy megszülünk aznap és nem megyek már haza azért, hogy másnap visszamehessek.
9:20-kor burkotrepesztett Gábor.....kezdetét vette a dolog.......ugyanabban a szülőszobában ahol a Berke született.Minden olyan volt mintha "otthon" lennénk.Nem éreztem egy percig sem feszélyezve magam a körülmények miatt, sőt minden olyan megnyugtató volt és oldott hangulat jellemezte az egészet.Balázs is ott volt végig.Sokat nevettünk, beszélgettünk ......
Jöttek a fájások, de nem rendszereződtek és nem voltak kellően intenzívek, ezért 12:30-kor bekötötték az oxitocint.Na onnantól kezdve folyamatosan jöttek 2 percenként és kiellően erősek is voltak.Teljesen másként éltem meg a Letti születésést, mint a Berkéét.Most tudtam, hogy milyen földön túli csoda amikor megszületik és a kezembe vehetem a gyerekem.Folyamatosan azt mondogattam magamban, hogy mindjárt túl leszek rajta és bírom még......mindjárt vége.....
Aztán egyszercsak hirtelen azt éreztem ,hogy nagyon tolnom kell.3 fájás után, amit elszuszogtattak velem, hallottam,hogy a Letti sír.MEGSZÜLETETT!!!!!!3400g és 54cm
Fel sem fogtam.Azt hittem, hogy még sokáig kell tolnom, de nem kellett egyet sem, mert szinte magától kibújt az én kiscsajszim.Már az első ciciretételnél ügyesen eszizett.



A kórházból 2008.szeptember 19-én jöttünk haza.Nagyon vártam, hogy láthassam az én Berkémet.Annyira de annyira hiányzott, hogy el sem tudom mondani.Kiváncsi voltam, hogy miként fogja fogadni???Persze Hugi, nem érkezett üres kézzel, hozott neki ajándékot, amivel belopta magát Berke szívébe.A várakozásainkhoz képest sokkal jobba fogadta.Egyből puszilgatta, simogatta, Letti babámnak szólította.BOLDOG VOLTAM.Egy anyaszívnek ez nagyon nagy öröm.Nem is tudtam elképzelni, hogy milyen érzés lesz, de most még szavakba sem igazán tudom önteni azt az eufórikus pillantot, amikor először az ölébe akarta venni a Berke a Lettit......odaadtam neki Ő pedig büszke mosollyal az arcán tartotta.Azt sugallta a tekintete: "Ő az enyém, az én pici babám"

Bátyó-Hugi

Próbáltam/próbáltuk felkészítnei Berkét a Hugi érkezésére.Tulajdonképpen mi magunk sem tudtuk, hogy milyen lesz az élet miután világrajön a kislányunk.NAgyon féltem tőle, hogy Berke nem fogja Őt szeretni, netán irígy lesz vele sokszor vagy bántani fogja.Túl gyakran sem akartam neki mondani, hogy mama pocakjában ki lakik, nehogy ráunjon a várakozásra. Nehéz diónak tűnt......Sokszor felmerült a kérdés bennem, hogy:...
Fogom -e tudni egyformán szeretni ŐKET????
Tudok-e majd kellően figyelni mind a két gyerekem lelkére????
Jut-e majd elég idő a Berkével való játékra????
Hugival lesznek -e olyan meghitt "cicizős" perceink mint anno Berkével voltak????
"AZ" a kilenc hónap út volt az ismeretlenbe.......

2008. november 13., csütörtök

Minek nevezzelek???

Viszonylag hamar kiderült, hogy kislány lakik "babaházban".Nagyon boldog voltam:)Szinte a születése előtti utolsó ultrahangig megnézettem Gáborral, hogy meg van -e a cunija????Néha már megkérdőjelezte, hogy normális vagyok-e?????
Olyan hihetetlennek tűnt, hogy ilyen szerencsések vagyunk.Van egy egészséges kisfiunk, akinek lesz egy HUGIJA, akit védelmezhet, szerethet és büszke lehet majd rá.Nagyon jó érzés volt!!!!
Felvetődött a kérdés, hogy "minek nevezzelek"?
Azt hittem könnyebben fog menni a névválasztás de tévedtem.Nagyon nehéz volt.Ami nekem tetszett, az nem tetszett Balázsnak, ami pedig neki tetszett az nekem nem.Olyannyira nem jutottunk egyezségre, hogy Letti születése előtt 2 nappal még nem tudtuk, hogy mi lesz a neve.
Felmerült lehetséges névként: Borka, Boróka, Mínea, Szofi, Letti

2008 Murau


Márciusban nekivágtunk a szokásos Murau-i túránknak.Ezúttal Bodor Ágiék is velünk tartottak:)Berkét is vittük......Ágiék nem tudták, hogy mire vállalkoznak.....
Amikor még nem tudtam, hogy újra babát várok azt terveztem, hogy idén megtanulok snowboardozni, de értelemszerűen ez kimaradt.......helyette terelgettem az én kis eleven Berkémet.Hősiesen bevallom nem volt könnyű nagykabátban, terhesen , hidegben szaladgálni Berkusz után......Ágika aranyos volt, sokat segített......Ekkor már Ő is nagyon vágyott egy babára:)

Új élet a pocakban

2007 dec 31-én kellett volna megjönnie......nem jött....:)Az igazat megvallva én nem is gondoltam, hogy terhes vagyok.Balázs javaslatára jan 2-án csináltam egy tesztet, amit még mielőtt meglett volna az eredmény a Berke kikapta a kezemből és elszaladt vele, majd kis idő elteltével visszahozta......én addig teljes nyugalomban voltam mondván "úgysem vagyok terhes".Addig hadonászott az orrom előtt vele, amíg egyszercsak észrevettem, hogy nem egy csík van rajta, hanem KETTŐ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Kikaptam a kezéből és nem hittem a szememnek.......ÁLLAPOTOS VAGYOK....
Nem is mertem elhinni.......biztosra csak akkor mehetek,ha az én Vidadokim vizsgálattal alátámasztja.....ez meg is történt jan 6-án......minden rendben volt.....valóban fejlődik bennem egy új kis élet...az én kisbabám.
Ismét kezdetét vette egy csodálatos, izgalmakkal teli időszak.
Rengeteg kérdés vetődött fel bennem:
Ugye egészséges lesz???
Vajon rendben lesz minden???
Kisfiú vagy kislány????
Milyen lesz a szülés???
Meg fogom tudni szülni rendesen????
Berke mit fog hozzá szólni???
Bírni fogom a két gyereket ?????
és még sorolhatnám........





Itt már "ketten" szánkóztatjuk a Berkét.



Nagyon élvezte, óriási pelyhekben hullott a hó, felmentünk a Normafához.Jól el is fáradtunk mindannyian.















Berke az egyik téli reggelen legurult a lépcsőről és felrepedt a szeme sarka.Ezt a sebesülést is a tőle megszokott hősiességgel viselte.Szinte soha nem sírt ha elesett és megütötte magát, inkább nevetett rajta.






A jégkorongot sem lehet túl korán elkezdeni.A papa nagyon örülne, ha hokis lenne belőle:)




A második Szenteste...






Már a második......telik az idő.Ekkor már Letti ott lapult a pocakomban apró kis mikroszkóppal látható sejtkezdeményként, igaz nem tudunk még a létezéséről.Bár én titkon reméltem, hogy hátha......és igen Ő már ott volt velünk a Fa alatt....




Kivételesen itthon volt Zsuzsi nagyi is.Úgy tűnik mindnki nagyon jól viselkedett egész évben, mert a Jézuska nagyon sok ajándékot hozott:)




Berke nagyon meg volt lepődve, nem is igazán értette, hogy mi történik körülötte.......





2008. november 11., kedd

Spanyolországban......

Berke első szülinapja után pár nappal felkerekedett a család nyaralni a spanyol tengerpartra Marbella-ra.Ez volt Berke első repülőútja....jól viselte,csak az ment picit nehezen, hogy nem lehetett akkor és annyit mászkálni a gépen, amennyit ő szeretett volna.....
Szegény Berke ekkor esett túl élete első betegségén.....mindannyian -kivéve Hunci- elkaptunk valami fertőzést.....ez kicsit rámyomta a bélyegét a nyaralasrá de ettől függetlenül jól éreztük magunkat.










2008. november 6., csütörtök

Az első......

Az első mosolyoját 6 hetesen láthattuk ......
Az első fogacskáját 11 hónaposan vettük észre......
Az első önálló lépéseit 11 és fél hónaposan tette meg.......
Az első szava 11 hónaposan a bilin ülve:"kaka"
Az első repülőút 1 éves 2 napos korában került sor
Az első SZÜLINAP......

Huha az nagyon nagy buli volt.Rengeteg vendég, rokonok, barátok.Temérdek ajándék, torta és a mi egy éves nagyfiunk ekkor már futva közlekedett.El sem hittük ,hogy eltelt egy év.Egy eseménydús, emlékezetes év......
Szerintem sokat változtunk mi is.Sok dolog átértékelődött, más fontossági sorrend alakult ki.Berke lett a legfonotosabb!!!Semmi sem számított csak az , hogy neki a legjobb legyen!!!!

2008. november 5., szerda

Az élet Berkével


Túljutva az első "ijedtségen", LASSAN kezdtek rutinossá válni a mindennapok.Kezdtünk hozzászokni az éjszakai ébrdésekhez.....(én egy kicsit rosszabbul viseltem mint Balázs, aki ugye végigaludta az egészet)ahoz, hogy van egy kicsi manónk, aki minden nap szolgál valami meglepetéssel.Szerencsére nem volt hasfájós és sírni sem gyakran sírt az első 4 hónapban.Mosolygós kis pofija láttán a mi szánk is mosolyra húzódott........

Az első együtt töltött Szenteste is emlékezetes maradt.Berke igazán rendes kisfiú volt így a Jézuska sok ajándékot hozott neki.


6-7 hónapos kora körül belefáradtam az óránkénti kelésbe és "megtanítottam" aludni......onnantól kezdve végigalussza az éjszakát.Ez nagy előrelépést jelentet.
Időben kezdett el kúszni, majd mászni.......





A csajokat is már idejekorán levette a lábáról:)Vicuska mai napig a kedvencek egyike.A másik kedvence pedig Melike.....nemhiába egy igazi kis pasi!
Az igazi és örök barát pedig Milli Nyuli.Igaz Millike eleinte fenntartással fogadta Berkuszt,ami nem csoda hiszen kicsit "kiszorult a kosárból", vagyis megdőlni látszott az eddigi pozíciója, de gyorsan megbarátkoztak egymással.












2008. november 4., kedd

Kezdetek

Nos...belevágok.....Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy blogot kellene írnom a gyerekeimnek Róluk, esetleg azoknak a kedves ismerősöknek, barátoknak, ritkánlátott rokonoknak akik kiváncsiak az Ő kis életükre.Szóval elérkezett az idő és élek a XXI.század virtuális napló lehetőségével.

2006 október 23-án megszületett Berke fiam


Szülők lettünk...nagy feladat zúdult a nyakunkba.
Olyan próbatétel, amire nem lehet felkészülni, ugyanakkor akkora boldogság is, hogy az ember hosszú ideig azzal van elfoglalva, hogy megtalálja a helyét ebben az új csodálatos , felelősségteljes babavilágban.Majd egyszer csak jön,........... és az emberbe mélyen belemar a "jajj csak nehogy valami baja legyen" érzés.Leírhatatlan , éles szorongató érzés....az Ő élete az én/mi kezünkben van, mi feladatunk, hogy vigyázzunk rá, óvjuk őt és EMBER-t faragjunk belőle. Ekkor tudatosult bennem, hogy felnőttem.Már nem én vagyok a gyerek hanem Ő......

SZÜLÉSTÖRTÉNET
2006 október 21-re voltam kiírva Berkével.Az egész terhesség ideje alatt azt hittem, hogy koraszülött lesz a gyerekem.A korházi motyómat össze is pakoltam már a 32.héten.Problémamentes kilenc hónap után eljött a nagy nap, október 21.Nem történt semmi azon kívül, hogy távozott a nyákdugóm.Azt hittem ,hogy ekkor már régen babázni fogok......MAjd telt az idő.......23-án éjféltájt a szokásos wc-túrára indultam amikor észleltem, hogy mintha szivárogna a magzatvizem, annyira minimális volt a mennyisége, hogy visszafeküdtem aludni.Hajnali 4 óra tájban ismét felébrdtem és irány a jól bevált mosdó......ekkorm ár határozottabb mennyiségű víz távozott.ELÉRKEZETT AZ IDŐ!!!!!!!!
Nem volt mit tenni, felhívtam Ágit a mi drága szülésznőnket.Ő megnyugtatott-mint ahogy tette azt mindig-hogy minden rendben, szép lassan készülődjek, tusoljak, tegyek-vegyek és várjam a fájásokat.8:15-re értünk akórházba 1 újnyi méhszájjal.......nem tudtam mi vár rám így nem is izgultam egyátalán.Inkább várakozással telve néztem előre és izgultam, hogy hamarosan láthatom a bennem lakó pici élőlényt, a mi kisfiunkat......
Ági 13:00-ra ért oda, és nagyjából ekkora tehető a rendszeres fájástevékenység megindulása is.(papával lépcsőztünk 1 órát, hogy történjen végre valami)Miután az Ági odaért lassan bementünk a szülőszobába és elindult a nagy menet.Ettől kezdve homályosak az emlékeim is.Sokat ültem a zuhany alatt, nagyon sokat segített amikor jöttek az összehúzódások.Kb 18:30-kor éreztem,hogy talán ez már tolófájás, úgyhogy gyorsan visszamentünk az ágyra.Nyomtam, nyomtam és még mindig csak nyomtam.....nem mondom,hogy nem fájt, de próbáltam arra koncentrálni, hogy mihamarabb túl leszek rajta és a kezemben tarthatom a babámat.Sok küzdelem után 20:17-kor megszületett Berke.3850g és 59 cm volt.Jó nagy baba volt,szerencsére sikerült gátvédelemmel megszületnie.