2013. január 15., kedd

Négy hónap

Négy hónap, lassan ennyi ideje lesz, hogy eljöttünk otthonról. Épp ma gondolkoztam rajta, hogy nekem egy örökkévalósàgnak tűnik. Olyan, mintha legalább egy éve lenne màr.....
Letti szerencsére szereti az oviját, nem sír reggelente, sőt vidàman megy minden nap. Ami igazàn vicces hiszen minden nap màs járművel érkezik. Sokáig kedvence volt a roller, majd azt felválltotta a longboard a papával közösen. Mostanra azonban új szenvedélyének hódol , ami nem más, mint a görkorcsolya .Az óvó nénik kifejezetten szeretik a Letykót!
Berke egész jól boldogul az angollal. Az alapvető dolgokat màr egyedül beszéli meg a pajtasaival! Igazán jó érzés hallgatni....ilyenkor mindig megnyugszom,hogy van eredménye annak, amit elterveztünk . A kiejtéséről nem is beszélve, ami köszönő viszonyban sincs az enyémmel:))( gondolom nem kell mondanom kié a szebb) Letti kicsit le van maradva hozza képest, de Ő sokkal kevesebb időt tölt nélkülem angol közegben. Ennek ellenére ügyesen számol, ABC- zik, énekel...
Berkusz szorgosan jár hokira és focira is, Letykó pedig tàncol....én pedig ugyanazt teszem, mint otthon tettem, ANYA vagyok. Hol több, hol kevesebb sikerrel.
Mindeközben hiányoznak az életünk otthon maradt "darabjai", annak ellenére, hogy valóban jól érezzük itt magunkat....hiànyzik mindenkinek Hunci, hiànyzik Gyula Tata, Milli kutya, Laci papaék, Eszetrék, Liviék és még hosszasan sorolhatnám .....de sebaj màr csak kb 130- at kell aludni és megölelgethetünk mindekit:))

2012. október 18., csütörtök

Aklimatizálódunk

Megérkeztünk! Holnap lesz egy hónapja, hogy itt vagyunk Floridában az új otthonunkban. Berke 4 hete suliba jár a Letti pedig oviba. Mind a ketten új helyen vannak. A Letti egy másik oviba jár mint a télen. Ez közelebb is van és kedvesebbek is velünk az óvónénik. A Letykó kicsit nehezebben veszi a beilleszkedéssel járó nehézségeket, sokat sír és mondogatja napközben , hogy "hiányzik a mama"( ezt onnan tudom, hogy  kérdezte a dadusnéni, hogy mit jelent az, amit a Letti mondogat napközben és próbálta kimondani azt hogy "hiányzik"valahogy így: hilekszik....)
Berke szerintem kedveli a sulit,csak a tanárnénit nem annyira. Reggel amikor viszi a Balázs önfeledten szalad be. Korán kelni nem igazán szeret,napközebn pedig elfárad , mert mégiscsak angolul kell neki egész nap figyelni. Nagyon sokat fejlődött a kézügyessége ez alatt a pár hét alatt. Azóta rajzol, színez. Lettike is elkezdett rajzolni, igazán mókás kis figurákat készít. Mindeketten nagyon szeretnek az Annával meg a Lénával játszani.
A mindennapi csatáink változatlanul megvannak. Berke néha igazán nehezen kezelhető.

2012. szeptember 12., szerda

Mérföldkő

Huhhhhh...kicsit elhanyagoltam a blogírást, pedig történés volt. A gyerekek mellett nem lehet unatkozni egy percet sem.
Manapság mindenki nagyon izgatott és várakozással teli az új életünk miatt. Szeptember 20.án indul a repülönk  Floridába . A Berke ott fogja kezdeni a sulit, amit már nagyon vár. Azt vettem észre rajta, hogy sokkal jobban szereti azokat a helyeket, ahol foglalkoznak vele. Az óvoda már unalmas neki, mert nem éri elég inger és nem kötik le a figyelmét kellőképpen. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy miként fogja venni az akadályokat.
Lettikével más a helyzet. Ő szeret itthon oviba járni. Vannak barátai, barátnői akikkel nagyon jól eljátszik. Ő szerintem kevésbé örül az amerikai ovinak, kicsit aggódom is érte.
Az itthoni barátaink is hiányozni fognak nekik, de majd megpróbáljuk skype-on, emailben és egyéb internetes lehetőségeken keresztül tartani a kapcsolatot, mint például ezen a blogon keresztül is. Ígérem igyekezni fogok....

2011. december 18., vasárnap

VPK and DAYCARE

Megkezdték a gyerekek az ovit. Nagy volt az izgalom,legalábbis az én részemről mindenképpen, de a várakozásimhoz képest sokkal könnyebben vették az akadályokat. A Berke pár nappal hamarabb kezdte az ovit, mint a Letti, amin a Letykó ki is akadt rendesen,mivel Ő is szeretett volna menni akkor amikor a Berke.
Mind a ketten 9-12-ig vannak oviban minden nap. Berkének olyan szerencséje van, hogy van egy magyar ksifiú a csoportjában így mostmár tud valakihez szólni magyarul is ha kell. (napokig nem beszélgettek,mert a kisfiú nem beszélt vele magyarul csak angolul. ) Berkéék tanulnak írni,gyakorolják at ABC-t, énekelnek. Szinte egész délelőtt foglalkozás van ,ami szerintem tetszik a Berkének.
Lettike csoportja is nagyon aranyos. Neki néger óvonénije van, sőt a barátnőjei is négerek, nagyon helyesek. Minden reggel jönnek a Letykó elé és húzzák be a terembe. Néha sír a Letykó de kb addig tart , amíg be nem csukódik az ajtó. Soha nincs panasz egyik kicsi gyerekemre se, ami igazán boldoggá tesz. Mindig megdícsérik őket, hogy szépen részt vettek a feladatban. A legnagyobb öröm mégis az számora, hogy a Berke nem mondja, hogy nem akar menni.

2011. december 8., csütörtök

Mikulás

A Mikulás itt is megtalálta a jó gyerekeket. Berke és Letti 5-én este nedvestörlővel megtakarította a gumicsizmáját és kitette az ablakba a Mikulásnak. Délután lerajzoltuk, hogy mit szeretnének kapni. A Berke is lerajzolta. Ez azért nagy szó, mert Ő nemszeret rajzolni , mert szerinte nem tud. Na jó tény és való, hogy nem tűnik nagy rajztehetségnek de majd kialakul.
A Berke Star Wars figurát szeretett volna kapni és Verdát a Letti pedig babát. 6-án reggel meg is érkezett a mikulás és meghozta a hőn áhított ajándékokat. A Letti amikor feléberdt félálomban az első kérdése a következő volt: "Mama, meghozta a Mikulás a babámat?"
Az eddigi gyakorlattal ellentétben nem volt sem ajándék, sem csoki áradat. Összen 2-2 csokit kaptak.

Változások

Változások mindig vannak. Mindig jönnek új helyzetek, melyekhez alkalmazkodnunk kell. Felnőttként az ember -jó esetben átlátja, megérti mi miért történik vele. Gyermekként ez szerintem másként van. Nagy mérföldkőhöz érkezett most a kis családunk. 3 hónapra kilátogattunk a nagyihoz Floridába. Mit is jelent ez? Nem mást mint ismét új ovis csoport a Berkének és a Lettinek mindez idegen nyelven.







Nagyon tartottam tőle, hogy miként fogják venni az akadályokat, főleg a Berke, aki nagyon érzékeny még ha nem is gondolná róla ezt bárki.

Az út maga nem volt túlságosan vészes, leszámítva, hogy szegény Lettinek tele volt a szája aftával és nem tudott enni és inni is alig akart, valamint napokig alig beszélt. Ez még nem is számított volna hogyha nem lettek volna nagy fájdalmai, ami miatt 5-10 percenként keservesen felsírt. Szerencsére sokat aludt. A Berke nagyon élvezte az utat, végig evett mindent amit adtak a gépen.

Viszonylag gyorsan, 4-5 nap alatt át is álltak a floridai időszámításra. Amíg ez nem történt meg addig hajnali 4 óra felé felébredtek és jöttek beszélgetni, énekelni, játszani.

Úgy gondolom ez a szakasza az életünknek az egész családra jótékony hatással van. Sokkal több és értékesebb időt töltünk együtt a gyerekekkel, mint otthon a rohanásban. A napjaink többnyire a sport és a mozgás jegyében telnek. Nagyokat bringázunk,sétálunk, teniszezünk, vetélkedőket játszunk a gyerekekkel. A Letykót annyit toltam ez alatt a két hét alatt babakocsiban, mint otthon 2 év alatt. Élvezik a tengerpartot is, imádják a kagylókat.

2011. július 9., szombat

2011 Vakáció














Végre itt a nyár és ragyog az idő.......!!!A Berkének is nyári szünet van az oviban így itthon tölti a napjait. Lettikével mondhatni, olyan se vele se nélküled viszonyban vannak. Ha együtt vannak akkor sokat cívódnak de ha nincsenek együtt akkor hiányolják egymást. Elég hangos velük az élet! Mint mondani szokás úgy jó ha zajlik, márpedig nálunk zajlik.
Berke kezd igazi nagysrác lenni. Letykóval komoly eszmecseréket szoktak folytatni.

2011. június 29., szerda

2011. június 25., szombat

Balaton Laciéknál

A hétvégén meglátogattuk LAcit meg Krisztit a Balatonon. Laci felpumpálta a kishajót és indulhatott a menet. Persze napsapka viselése kötelező a hajón így Berke és Letti megkapták azokat a kalapokat, amiket a Balázs meg az Ati hordtak gyerekkorukban.






Este elmentünk megvacsorázni, ilyenkor megjön az étvágya a gyerekeknek leginkább a Berkének. Hihetetlen mekkora adagokat meg tud enni, csak nézünk.








Ami a vízeszeretetét illeti azzal nem lesz gond. Mind a két gyerek nagyon szereti, imádnak lubickolni. A Berke már nem karúszóval úszik hanem mentőmellényben. Nagyon szereti, sokkal kényelmesebb neki.


















2011. június 18., szombat

Gyereksziget

Az idén is ellátogattunk a hajógyári szigeten megrendezésre kerülő gyerekszigetre. A gyerekek nagyon élvezték , bevallom őszintén én már nem annyira.


Berke barátjáékkal ott találkoztunk így még izgalmasabb volt a programm.















2011. június 9., csütörtök

Évzáró az oviban

Véget ért Berke második ovis éve. Ez alkalomból aranyos műsorral kedveskedtek a gyerkek, melyben a környzetvédelem fontosságára helyezték a hangsúlyt. Az én kisfiam is hellyel-közzel kivette a részét a produkcióból, táncolt és énekelt is , de arra azért vigyázott, hogy ne vigye túlzásba.










Nagyon örült, hogy vége lett az évnek és egy hosszú nyári szünet következik.





2011. május 23., hétfő

2010 november-Campyllobacter jegyében























A novemberünk sajnos a Campyllo jegyében telt. A Berke kezdte. Nagyon magas, csillapíthatatlan láz, hányás, hasmenés, antibiotikum egyszer-kétszer és sajnos harmadjára is. Egy hét különbséggel becsatlakozott a Letykó is.....Ő is nagyon rosszul viselte.Valójában ilyen betegnek még soha nem láttam őket. Így Berkusz, aki egyébként sem szeret oviba járni 6 hetet itthon lábadozott. A kényszeroviszünet alatt nagyon sok feladatot oldottunk meg és hihetetlen ügyes is volt benne Berke. Tombolt a StarWars mánia és a lego dömping. Szoktunk barchobázni is,általában a StarWars figurákra gondolunk. ezt is nagyon klasszul játsza a Berkusz. Lettike nagyon nagyon betyár. Visszabeszél, veszekszik, kötöszködik a Berkével. Azonban mind a ketten még mindig nagyon strammok. Voltunk a Fridge fesztiválon, amit ott az ugrálóban műveltek attól sok embernek tátva maradt a szája. Letykó nem sírt csak nevetett pedig a Berkusz felborította, ráugrott, nekiszaladt stb....de ő csak kacagott:)

Berkusz jár sielni a Fogarasi síiskolába. Néha egész ügyes már ha van kedve csinálni (persze legtöbbször nincs)

Elmaradás

Tegnap szembesültem vele, hogy milyen régen nem írtam a gyerekeim blogjába, pedig ez egy blog róluk nekik és természetesen nekem/nekünk. Valódi értéke évek múltán lesz csak igazán , így nem tehetem meg, hogy most a rohanó hétköznapok áldozataként nem szakítok időt "rájuk". Szóval pótolnom kell , nem is keveset. Több mint fél éve nem írtam....huha:(( Ez idő alatt rengeteg szép,meghitt és emlékezetes, de ugyanakkor bosszantó pillanata volt közös életünknek. Letykó és Berke nagy érzelmi és szellemi fejlődésen ment keresztül az elmúlt fél évben, valamint mi is sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Nap mint nap tanulunk egymástól türelmet, empátiát, próbálunk minden élethelyzetet az adott pillnathoz leginkább méltón kezelni. Badarság lenne azt állítanom, hogy ez minidg sikerül.....már csak azért is mert NEM sikerül. Gyakran előfordul, hogy egy két nap elteltével rájövök/rájövünk, hogy másképp kellett voln egy adott helyzetet megoldani, kezelni.....Ilyenkor mindig eszembe jut az "Elég jó szülő" című könyv.....

2010. október 23., szombat

Berke 4 éves



Mennnnnnyiiiii?NÉGY!El sem hiszem, hogy már 4éves a fiam. Négy év alatt egy teljesen új kis világba kerültem. Ez a mi kis világunk, a Családomé. Előtte míg nem volt gyerekem el sem tudtam igazából képzelni, hogy milyen az amikor az embernek családja van, most pedig már nem tudnám elképzelni nélkülük az életem, s ez így van rendjén.
Az elmúlt 4 év alatt nagyon sok dolog történt velünk, új helyzetekhez kellett alkalmazkodnunk és a maximumot kihozni mindig a lehetőségekhez képest. Nem mondom, hogy sikerült de úgy érzem szinte mindent megetettem, tettünk.
A Berke néha nem könnyű eset. Kifejezetten igényli a törődést,a figyelmet.Választékosan beszél, ügyesen oldja meg a különböző foglalkoztató könyvekben lévő feladatokat, és persze természetesen hisztizni is tud, ha arról van szó....egyszóval gyerek. A Letykóval elég rapszodikus a viszonyuk, van amikor imádják egymást és összebújva tévéznek, de elég egy pillanat és ádáz ellenségekké válnak.

2010. szeptember 11., szombat

Fordulópontok

Vége lett a nyárnak. Egy új korszak kezdődött, mind a Berke, mind pedig az én életemben is. Berke másik oviba (http://www.szoloto.hu/) jár szeptembertől, úgy tűnik szeretei és tetszik neki. Kevesebben vannak egy csoportban, mint a régi ovijában és talán több figyelem jut rá. Valami miatt úgy érzem, hogy az én fiam nem sportoló lesz, hanem inkább intelektuális beállítottságú .Egyedül kezeli a számítógépet, bekapcsolja, csatlakozik az internetre, a kedvencek közül pedig kiválasztja azt, amivel játszani szeretne. Csak ámulunk bámulunk. Mindeközben persze Letykó is rohamosan fejlődik, folyékonyan beszél, benne van minden csínytevésben amikben a nagyok.
TestVÉRek! A szó szoros értelmében azok. Ösztönösen. Minden fajta felszólítás és kérés nélkül. Érezhetően testvérek. Szövetségesek! Nem lenne valós ha azt állítanám, hogy nincsenek viták, surlódások köztük, ez így van rendjén, így természetes. Azonban amint valaki sérti az egyik érdekeit, vagy elveszi a játékát, esetleg korlátozza valamiben a másik azonnal megvédi. Nagyon jó ezt látni. A Letti simán nekimegy a nagyobb gyerekeknek is ha a Berkuszról van szó, vagy akár velem szemben is megvédi a tesóját.
Berke megtanult biciklizni!!!Valójában nem is ez a helyes kifejezés, inkább ráült és tudott. Valójában őt nem érdekelte eddig, de most szerintemnagy volt a "nyomás" ugyanis az Ádi megtanult biciklizni (vagy ahogy Letykó mondaná BIKISZLIZNI)......így ciki lett volna ha ő nem tud. Letti is szívesen bikiszlizne de nem ér le még a lába egyik bicónkról sem , marad a kismotor de azzal is nagyon csapat:)
Nyáron sok időt töltöttek a gyerekek a fiúkkal Tutyival és Danival.

Le a kalappal a srácok előtt, mert nagyon sokat játszottak, foglalkoztak a gyerekekkel. AZ enyémek élveztek minden együtt töltött pillanatot. A fiúk már szerintem nem tudják elmondani egyanezt:))