Elmaradás

Tegnap szembesültem vele, hogy milyen régen nem írtam a gyerekeim blogjába, pedig ez egy blog róluk nekik és természetesen nekem/nekünk. Valódi értéke évek múltán lesz csak igazán , így nem tehetem meg, hogy most a rohanó hétköznapok áldozataként nem szakítok időt "rájuk". Szóval pótolnom kell , nem is keveset. Több mint fél éve nem írtam....huha:(( Ez idő alatt rengeteg szép,meghitt és emlékezetes, de ugyanakkor bosszantó pillanata volt közös életünknek. Letykó és Berke nagy érzelmi és szellemi fejlődésen ment keresztül az elmúlt fél évben, valamint mi is sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Nap mint nap tanulunk egymástól türelmet, empátiát, próbálunk minden élethelyzetet az adott pillnathoz leginkább méltón kezelni. Badarság lenne azt állítanom, hogy ez minidg sikerül.....már csak azért is mert NEM sikerül. Gyakran előfordul, hogy egy két nap elteltével rájövök/rájövünk, hogy másképp kellett voln egy adott helyzetet megoldani, kezelni.....Ilyenkor mindig eszembe jut az "Elég jó szülő" című könyv.....