2009. május 16., szombat

Vicus 30




Vicuska nálunk Ünnepelte a 30. szülinapját. Ajjaj ha ő betöltötte az nem jelent mást, mint hogy záros határidőn belül én következek a sorban (jó-jó még Melike előttem van 2 nappal).
3 X fura, van két gyerekem az is fura még mindig. Az hogy mennyi szeretet költözött a szívembe mióta ők vannak nekem az pedig felemelően csodálatos érzés. Nagyon sokat változott a gondolkodásom és az értékrendem az utóbbi pár évben. Amit régen felesleges dolognak tartottam most teljesen természetes. Néha nagyon kifáradok tőlük szellemileg de akkor sem cserélném el ezt az állpotot senkivel és semmire. Imádom őket!!

Ballagás



Elballagott a Denise. Délben kezdődött az ünnepség, jött velem mind a két gyerkőcöm. Voltak fenntartásaim, hiszen Berkét ismerve tudtam, hogy nem fog tudni végigülni egy ilyen eseményt. Nem tévedtem, amint letettem a fenekem Ő már persze le sem akart ülni, hanem kereste, hogy mit lehetne tenni ami aktív. Felfedeztek a suli udvarán egy játszteret, így Hunci jó nagyihoz híven lecserélte e tűsarkút lapos papucsra és mehetett a játék. A Letti szopizott és aludt a Denise pedig ballagott...

Majális




Olyan "ízű volt, mint gyerek koromban. Körhinta, vattacukor, dodzsem, főtt kukorica, léggömb megspékelve ugrálóvárral és Európai Normatívának megfelelő akadálypályával.
Május 1-jén Szentendrére utaztunk a nagyikkal , mert a Papa sajnos akkor is dolgozott
A Berkének annyira sok volt hirtelen az információ, hogy a szava is elakadt és csak sodródott az emberekkel. Dodzsemeztünk, körhintáztunk, evett kukoricát és kapott lufit is. Mondanom sem kell, hogy jól érezte magát és alig lehetett hazacsalógatni. A Hugi aludt egy nagyot a legnagyobb ricsaj közepette, majd édesen figyelte amint a Berke századjára suhan el előtte körhintával.

2009. április 19., vasárnap

Ivettéknél

Ivett barátnőm és a családja azon kevesek közé tartozik aki szokott hiányozni, amióta nem lakom Szentesen, így természetes volt számomra, hogy meglátogatjuk ha otthon járunk.

A gyerekek nagyon aranyosan eljátszottak és Berke is hamar megtalálta a hangot Málnával. Azóta is emlegeti itthon, hogy menni szeretne Málnihoz játszani.

Azom gondolkoztam Ivették nappalijában ülve, hogy mennyivel más volt az életünk 4-5 évvel ezelőtt. Merőben más dolgokról tere-feréltünk akkor, mint most. Tudom, hogy ez így van rendjén de mégis olyan furcsa volt. Nekem Ivett mindig is a buli és a hülyeség megtestesítője volt. Mindig csak nevettünk és hülyébbnél hülyébb dolgokat műveltünk együtt. Most meg nevelési tapasztalatokat osztottunk meg egymással. Mindig minden változik......

Húsvét a Dédikkel

Húsvét hétfőn bepakoltam a gyerekeket az autóba és leutaztunk Szentesre meglátogatni a dédiket meg az otthoni ismerőseimet. Jó volt egy kicsit visszamenni....

Szerencsére mindkét Dédi jó egészségnek örvend. A Tokai mami elővette azt a tollast, amivel még én játszottam gyerekkoromban. Azzal labdáztak az udvaron. A Berkének nagyon tetszett. A Letti jól viselte az utat és a megpróbáltatásokat, inkább a Berkusz lett nyűgös a második nap végére.






2009. április 18., szombat

Húsvét


Mint minden rendes gyereknek , így a Berkének és a Lettinek is hozott a nyuszi tojást. Húsvét reggelén együtt kerestük meg a kertben az elrejtett tojásokat, csokikat és a mi nyuszink Verdás autót is hozott. A Berkével volt egy egyezségem, miszerint a Nyuszi annyi tojást fog hozni, ahány alkalommal a Berke a Húsvét előtti héten belepisil vagy a Wc-be vagy a bilibe. Kb 10-12 alkalommal sikerült is neki , így jó sok tojást talált a bokorban:)

Omszk


Mostanában Berke nagyon szeret kimenni az Omszki tó partjára motorozni, szaladgálni.
A barátja Bendegúz hatására Ő is megkedvelte a motorcsónakokat és szívesen ül benne.







Vicuska itt vendégeskedett nálunk pár napig. Ez nem csak a gyerekek számára volt felüdülés hanem nekem is. A Berke őt is nagyon szereti és sokat emlegeti(az igazi nagy szerelem az Melike). Olyan rossz, amikor elmegy mert ugye a jóhoz könnyen hozzászokik az ember, Vicuska pedig JÓ:)








2009. április 3., péntek

Magyarország-Finnország

Karácsonyra kaptunk a Denise-től két jegyet a magyar-finn meccsre. Felvetődtek lehetőségek, hogy ki menjen el kivel?Balázs és én?balázs és egy ismerőse???Balázs és Berke??Végül úgy döntöttünk, hogy megy az egész család. Jól tettük! De még milyen jól.



Nagyon jól éreztük magunkat. Attól egy kicsit tartottam, hogy a Hugi hogyan fogja viselni de egy hangja sem volt. A Berke egy picit E.T.-set játszott (haza akart menni), de összességében teszett neki a meccs, tapsolt kiabálta, hogy: "hajrá Magyarok":)))





2009. március 31., kedd

"DÉ" tér

Berke valami miatt "DÉ" térnek hívja a Vörösmarty teret. Nagyon szeret odamenni, nézelődni, sodródni az emberekkel, fagyit nyalni, turistáskodni. Élvezi, kikapcsolja, szereti a pezsgést.







Na jó be kell látnunk azért is kellett visszamenni a "DÉ"térre, mert felfedezett az egyik kirakatban egy mini Trabit. Azt legalább 20 percig vizsgálgattuk a kirakaton keresztül ,majd persze a Tata szíve megesett a Berkén és megvette neki. -szegény gyereknek nincs egy darab kocsija sem:))

Az utat a térre nem csak a Berke élvezte, hanem a Balázs is, hiszen kinyithatta a hátsó üléssort, tele volt a kocsi, 7-en utaztunk benne. (Zsuzsi nagyi, Gyula tata, Denise, Berke, Letti, Balázs és én meg persze a Milli nyuli is jött).


A Berkusz féltékenysége nem igazán akar enyhülni, sőt....A minap nagyon veszélyes dolgot tett a Berke. Tudom ,hogy nem akarattal tette, hiszen nem ismerhette az esetleges kockázatokat és következményeket. A Letti feküdt a földön Ő pedig ledobott mellé egy tányért. A feje mellé 1 cm-re. Még az a szerencse, hogy ott volt a Letti védőangyala és nem találta el a fejecskéjét, mert akkor........Természetesen a tányér eltört, bennünk pedig meghült a vér!Nem tudtam hirtelen mit kellene tegyek, mi a helyes ebben a helyzetben. Láttam rajta, hogy nincs vele tisztában, hogy mit tett. Végül azt találtuk ki, hogy a MACIT elrejtjük és azt mondjuk neki, hogy a Maci elment, mert nagyon megijedt. Megijdet attól , hogy így bánik a Berke azzal, akit szeret. Nem is kapta vissza csak másnap reggel. Esti meseolvasás előtt beszélgettem a fiammal. Kérleltem mondja el miért tette???azt felelte, hogy nem tudja. Tudom ,hogy ez az igazság. Játszani akart csak. Nem akarta bántani a Lettit. MOndtam neki azt is, hogy nyugodtan megmondhatja ha nem szereti a Hugát, vagy ha mérges rá valamiért. De többször is mondta, hogy: "én szeretem a Hugit, nem haragszom rá", már majdnem sírt. Az én lelkem sírt. Két élű fegyver ez. Ha nem tanítom meg neki, hogy vannak veszélyes dolgok akkor kárt tehet a Lettiben, de ha olyan dologért bűntetem meg túlságosan, amivel nincs tiszában akkor Őt bántom meg.Küzdelmes a felnőtt lét, nehéz a felelősség súlya, amit életem végég cipelek. Édes teher.....Tulajdonképpen nem is olyan régen tudatosult bennem, hogy FELNŐTT lettem. Amíg csak a Berke volt addig nem gondolkoztam ezen, de most, hogy már ketten vannak tudatosult bennem, hogy tényleg felnőttem.....

A csomag


Gyakran becézem a Lettit kis csomagnak.Ezek szerint nem véletlen, mert simán belefér egy táskába. A Balázs kapott egy új fotóstáskát és a Letti kényelmesen bele tudott ülni. Nagyon élvezte a szituációt....

2009. március 23., hétfő

Féltékenység


A zöld szemű szörny. Itt van, megérkezett és a hatalmába kerítette Berkét. Szegény Letti állja sarat hősiesen, néha némán , néha sírva. Berke bevet minden eszközt, elég széles a repertoár. Csak, hogy az extrábbak közül említsek párat a teljesség igénye nélkül:
  • A földön hasaló Letti hátán lábbal hajtós kismotorral való keresztülszáguldás
  • Dudi kemény végével való homlokonvágás (csak úgy jófejségből)
  • Letti kisújjának megharapása

  • A Letti fejére játéktartó doboz húzása, majd annak ütögetés
  • Pihenőszékben való kislány belepréselése a székbe

Persze mindezt úgy adja elő mintha jó fej lenne. Mindig rászólok, hogy nem szabad ilyet csinálni, fáj a Lettinek, erre Ő mindig bocsánatot kér a Hugitól:"bocsánat Hugika, semmi a baj, ne haragudj Hugika!"


Az a legnagyobb baj, hogy nem tudom mi a helyes. Már mondtam neki azt is, hogyha nem tudnak együtt játszani akkor mindenki megy a saját szobájába és nem lehetnek együtt. Ezt persze nem akarja. Már csaptam a fenekére is, de az hidegen hagyja , kb 27 másodpercig sír, majd mondhatni kinevet. Tudom ,hogy nem lehet könnyű neki. Minidg mondom neki, hogyha haragszik a Hugira valamiért akkor nyugodtan mondja meg, nem kell eltitkolnia, de azt mondja nem haragszik rá. Kicsit tanácstalan vagyok ez ügyben. Valószínű az is közrejátszik, hogy a Letti már elkezdett kúszni és eléri a dolgokat, a Berke dolgait is. Ha megfog valamit, ami nem az övé, akkor mindig mondja neki, hogy:"az nem a Tiéd Hugika, hallod azt nem szabad a szádba venni"



Annyira szeretném ha nem sérülne a kis lelke. Próbálok következetes lenni vele és egyre többször megyek el itthonról úgy, hogy csak a Berkét viszem el magammal. Szeretném ha érezné, tudná, hogy vannak olyan pillanatok, amikor csak az övé vagyok , csak egymásra kell figyelnünk, nem kell senikhez alkalmazkodnunk ezidő alatt. Ilyenkor jól kijövünk egymással és kezelhető is Berkusz.

Van egy nagyon mókás szokása Berkének: "jónapot kívánok!"
Így köszön ha bemegyünk valahová, pedig sosem mondtam neki, hogy ezt mondja. A legviccesebb az egészben az, hogy amikor eljövünk valahonnan akkor is fennhangon kiabálja, hogy: "jónapot kívánok!"


2009. március 16., hétfő

Tavasz

Madárcsicsergés, meleget adó napsütés, Margitsziget, pezsgés 15 fok.....itt a tavasz.
NAGYON vártam, de talán még annál is jobban. Kimondhatalanul hosszúnak tűnt ez a tél, de ha minden igaz, akkor mostmár vége.

Szombaton a Margitszigetre látogattunk családilag. A milli is nagyon szereti, mert lehet ott focizni és persze rengeteg kutyabaráttal tud találkozni és udvaroltatni is tud. Ez utóbbi nagyon fontos neki is igen ügyesen is csinálja:)



Mire odaértünk Berke természetesen elaludt, de gond nélkül be tudtam tenni a jól megszokott helyére a babakocsiban és aludt tovább. Egy ideig a Letti is aludt, majd szinte végig kézben volt. Szerintem az zavarhatta , hogy nem igazán lát ki a hordozóból és kiváncsi volt. A Berkének nagyon tetszett a program, szereti az állatokat az állatkertnél. Szerencsénk volt, mert egy páva nagyon hevesen udvarolt és gyönyörűen kiterjeszette a farktollait.



2009. március 12., csütörtök

Kisbarátok


Van Berkének születése óta több kisbarátja. Ilyen pl:Ádi, Bogika. Azonban köttetnek új barátságok is. A napokban meglátogattak minket Bendegúzék. A két fiú aranyosan eljátszott egymással, nem igazán veszekedtek.


Az Ádival való barátsága messzire nyúlik vissza, ugyanis szinte egyszerre születtek. Egészen pontosan 3 nap különbséggel. Berke gyakran emlegeti Ádit, (Áginak hívja), szeretne hozzá menni játszani. Mostanában ritkábban tudtak találkozni, mert Ádinak januárban kistesója született, Botond.

2009. március 11., szerda

Aquaworld

Mondhatni valóban egy falat nyár a télben. Kellemes meleg, sok medence és csúszda, tisztaság és kedves személyzet. Mintha nemis Magyarországon lettünk volna. A Berkének nagyon tetszett a dolog. Nonstop szaladt és nem volt egy medencében 1 percnél tovább. Félelem érzet nélkül mászott le hosszú létra lépcsőkön és ugrott bele a mély vízbe. Nem győztük követni. Valójában ha őszinte akarok lenni, akkor nem is maradt a sípcsontján bőr annyiszor elesett a nagy sietségben. Persze szokásához híven nem szólt érte, hang nélkül, férfiasan tűrte a sérüléseket. Úgy vettem észre rajta, hogy minden ott töltött percet hasznossá akar tenni, ki akarja tölteni valami aktivitással. Viszont a csúszdázás annyira nem tetszik neki, nem igazán élvezi a lecsúszást, szerintem fél tőle. Valójában ez az első dolog amitől fél. A Hugi csendes megfigyelőként volt jelen. Minden érdekelte, mindenre kívá ncsi volt, mosolygott követte a Berkuszt a szemével -nem volt könnyű dolga- élvezte a vizet is. Volt egy akvárium teli a Némóból ismert halacskákkal, volt nagy öröm amikor meglátta a Berke.

A kedvenc párbeszédünk azonban mégis a következő:

Én:Berke a mama nagyon szeret!Te szereted a mamát?

Berke:igen szeretem.

Én: mennyire?

Berke:sokáig!

Mennyire igaza van. Mennyivel jobb a SOKÁIG , mint a pillanatnyi nagyon. az ilyen gondolataitól el tudnék olvadni, és sírni tudnék örömömben. Tudom, hogy nem tudja, mit jelent amit mond, de azt is tudom, hogy véletlenek sincsenek.

Berke hihetetlen milyen dolgokra emlékezik, csak nézünk. Hónapokkal ezelőtt meséltem neki egy mesét majd egyszer előhozta és elmondta, hogy kit hogyan hívnak. Csak néztem. Az autókat is felismeri különösképpen az Audit (AJUDI), Trabantot, Suzukit, Wartburgot, Toyota Yarist és még sorolhatnám.....Ja és a Wolksvagen bogarat (Bítli) mert az is ugye az egyik kedvence.

Még mindig tombol a Verdák mánia is nála. Van, hogy órákig ülünk számítógép előtt és a youtube-on nézzük a Verdákból az autókat. Tudja szinte mindegyiknek a nevét pl:Matuka, Tőtike, Hudson doki, Ramón stb...

A napokban észrevettem , mintha féltékeny lenne a Lettire. Nem úgy mutatkozik meg nála, hogy bántja vagy rossz fej lenne vele, hanem ha becézgetem a Lettit, akkor mondja, hogy én is itt vagyok Mama. Ha azt mondom a Lettitnek, hogy Tündérke, akkor a Berke erre azonnal rávágja, hogy Ő meg Cuki. 'Ha megpuszizgatom a Letykót akkor szól, hogy Őt is puszilgassam meg.

2009. március 1., vasárnap

Tropicarium



Tegnap délután családilag ellátogattunk a Tropicariumba. Bevallom őszintén azt hittem, hogy a Berke jobban fogja élvezni. Tetszettek neki az állatok de annyira nem kötötte le, mint én vártam. Lehet hogy még kicsi hozzá.....Viszont amikor felfedezte a Pizsit a Némó nyomában című meséből akkor nagyon megörült. Felbuzdulva a látottakon gyorsan vettünk is halacskákat az itthoni akvárium élővilágának frissítésére: 3 Danif halat, 4 Guppit, 1 Sziámi harcoshalat vásároltunk.
Amióta megvan az új babakocsi azóta a Berke lent utazik a csomagtartóban. Van benne egy háló, ami miatt nagyon kényelmes neki, olyan mint egy függőágy. Mindenki azon nevet, hogy hol utazik a gyerek:)



A hugi nagyon jól viselkedett egész nap, sehol nem hisztizett, nem elégedtlenkedett. Aranyosan nézelődött hang nélkül.


A tropicariummal szemben van egy nagy játszóház. Berkusz meglátta, hát persze, hogy be is kellett mennünk. Nagyokat szaladgált, csúzdázott, nevetgélt. Volt egy kis autó amibe bele lehetett ülni, abba folyamatosan beleült. Egyszer azonban beleült egy nagyobbacska kislány,akit a Berke szó szerint kitúrt belőle olyan jópofán:) A kislány nagyon jófej volt, nem haragudott meg rá, nem is volt vele agresszív, pedig lehet, hogy a Berke megérdemelte volna ha egy kicsit a körmére pirít de nem tette. Olyannyira nem , hogy egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a Berkusz 6-8 nagylány társaságában jön megy, játszik. Az egyik kislánynak ott volt megrendezve a szülinapja így odaültették a gyereket az asztalhoz és elkezdték etetni minden finomsággal, ez szemmel láthatóan cseppet sem volt ellenére. Meg is állapítottuk az apjával, hogy a "szerencsefüle" meghozta a gyümölcsét:)