"DÉ" tér

Berke valami miatt "DÉ" térnek hívja a Vörösmarty teret. Nagyon szeret odamenni, nézelődni, sodródni az emberekkel, fagyit nyalni, turistáskodni. Élvezi, kikapcsolja, szereti a pezsgést.

Na jó be kell látnunk azért is kellett visszamenni a "DÉ"térre, mert felfedezett az egyik kirakatban egy mini Trabit. Azt legalább 20 percig vizsgálgattuk a kirakaton keresztül ,majd persze a Tata szíve megesett a Berkén és megvette neki. -szegény gyereknek nincs egy darab kocsija sem:))

Az utat a térre nem csak a Berke élvezte, hanem a Balázs is, hiszen kinyithatta a hátsó üléssort, tele volt a kocsi, 7-en utaztunk benne. (Zsuzsi nagyi, Gyula tata, Denise, Berke, Letti, Balázs és én meg persze a Milli nyuli is jött).

A Berkusz féltékenysége nem igazán akar enyhülni, sőt....A minap nagyon veszélyes dolgot tett a Berke. Tudom ,hogy nem akarattal tette, hiszen nem ismerhette az esetleges kockázatokat és következményeket. A Letti feküdt a földön Ő pedig ledobott mellé egy tányért. A feje mellé 1 cm-re. Még az a szerencse, hogy ott volt a Letti védőangyala és nem találta el a fejecskéjét, mert akkor........Természetesen a tányér eltört, bennünk pedig meghült a vér!Nem tudtam hirtelen mit kellene tegyek, mi a helyes ebben a helyzetben. Láttam rajta, hogy nincs vele tisztában, hogy mit tett. Végül azt találtuk ki, hogy a MACIT elrejtjük és azt mondjuk neki, hogy a Maci elment, mert nagyon megijedt. Megijdet attól , hogy így bánik a Berke azzal, akit szeret. Nem is kapta vissza csak másnap reggel. Esti meseolvasás előtt beszélgettem a fiammal. Kérleltem mondja el miért tette???azt felelte, hogy nem tudja. Tudom ,hogy ez az igazság. Játszani akart csak. Nem akarta bántani a Lettit. MOndtam neki azt is, hogy nyugodtan megmondhatja ha nem szereti a Hugát, vagy ha mérges rá valamiért. De többször is mondta, hogy: "én szeretem a Hugit, nem haragszom rá", már majdnem sírt. Az én lelkem sírt. Két élű fegyver ez. Ha nem tanítom meg neki, hogy vannak veszélyes dolgok akkor kárt tehet a Lettiben, de ha olyan dologért bűntetem meg túlságosan, amivel nincs tiszában akkor Őt bántom meg.Küzdelmes a felnőtt lét, nehéz a felelősség súlya, amit életem végég cipelek. Édes teher.....Tulajdonképpen nem is olyan régen tudatosult bennem, hogy FELNŐTT lettem. Amíg csak a Berke volt addig nem gondolkoztam ezen, de most, hogy már ketten vannak tudatosult bennem, hogy tényleg felnőttem.....

A csomag

Gyakran becézem a Lettit kis csomagnak.Ezek szerint nem véletlen, mert simán belefér egy táskába. A Balázs kapott egy új fotóstáskát és a Letti kényelmesen bele tudott ülni. Nagyon élvezte a szituációt....

Féltékenység

A zöld szemű szörny. Itt van, megérkezett és a hatalmába kerítette Berkét. Szegény Letti állja sarat hősiesen, néha némán , néha sírva. Berke bevet minden eszközt, elég széles a repertoár. Csak, hogy az extrábbak közül említsek párat a teljesség igénye nélkül:

• A földön hasaló Letti hátán lábbal hajtós kismotorral való keresztülszáguldás
  
• Dudi kemény végével való homlokonvágás (csak úgy jófejségből)
  
• Letti kisújjának megharapása


• A Letti fejére játéktartó doboz húzása, majd annak ütögetés
  
• Pihenőszékben való kislány belepréselése a székbe
  

Persze mindezt úgy adja elő mintha jó fej lenne. Mindig rászólok, hogy nem szabad ilyet csinálni, fáj a Lettinek, erre Ő mindig bocsánatot kér a Hugitól:"bocsánat Hugika, semmi a baj, ne haragudj Hugika!"

Az a legnagyobb baj, hogy nem tudom mi a helyes. Már mondtam neki azt is, hogyha nem tudnak együtt játszani akkor mindenki megy a saját szobájába és nem lehetnek együtt. Ezt persze nem akarja. Már csaptam a fenekére is, de az hidegen hagyja , kb 27 másodpercig sír, majd mondhatni kinevet. Tudom ,hogy nem lehet könnyű neki. Minidg mondom neki, hogyha haragszik a Hugira valamiért akkor nyugodtan mondja meg, nem kell eltitkolnia, de azt mondja nem haragszik rá. Kicsit tanácstalan vagyok ez ügyben. Valószínű az is közrejátszik, hogy a Letti már elkezdett kúszni és eléri a dolgokat, a Berke dolgait is. Ha megfog valamit, ami nem az övé, akkor mindig mondja neki, hogy:"az nem a Tiéd Hugika, hallod azt nem szabad a szádba venni"

Annyira szeretném ha nem sérülne a kis lelke. Próbálok következetes lenni vele és egyre többször megyek el itthonról úgy, hogy csak a Berkét viszem el magammal. Szeretném ha érezné, tudná, hogy vannak olyan pillanatok, amikor csak az övé vagyok , csak egymásra kell figyelnünk, nem kell senikhez alkalmazkodnunk ezidő alatt. Ilyenkor jól kijövünk egymással és kezelhető is Berkusz.
Van egy nagyon mókás szokása Berkének: "jónapot kívánok!"
Így köszön ha bemegyünk valahová, pedig sosem mondtam neki, hogy ezt mondja. A legviccesebb az egészben az, hogy amikor eljövünk valahonnan akkor is fennhangon kiabálja, hogy: "jónapot kívánok!"

Tavasz

Madárcsicsergés, meleget adó napsütés, Margitsziget, pezsgés 15 fok.....itt a tavasz.

NAGYON vártam, de talán még annál is jobban. Kimondhatalanul hosszúnak tűnt ez a tél, de ha minden igaz, akkor mostmár vége.

Szombaton a Margitszigetre látogattunk családilag. A milli is nagyon szereti, mert lehet ott focizni és persze rengeteg kutyabaráttal tud találkozni és udvaroltatni is tud. Ez utóbbi nagyon fontos neki is igen ügyesen is csinálja:)

Mire odaértünk Berke természetesen elaludt, de gond nélkül be tudtam tenni a jól megszokott helyére a babakocsiban és aludt tovább. Egy ideig a Letti is aludt, majd szinte végig kézben volt. Szerintem az zavarhatta , hogy nem igazán lát ki a hordozóból és kiváncsi volt. A Berkének nagyon tetszett a program, szereti az állatokat az állatkertnél. Szerencsénk volt, mert egy páva nagyon hevesen udvarolt és gyönyörűen kiterjeszette a farktollait.

Kisbarátok

Van Berkének születése óta több kisbarátja. Ilyen pl:Ádi, Bogika. Azonban köttetnek új barátságok is. A napokban meglátogattak minket Bendegúzék. A két fiú aranyosan eljátszott egymással, nem igazán veszekedtek.

Az Ádival való barátsága messzire nyúlik vissza, ugyanis szinte egyszerre születtek. Egészen pontosan 3 nap különbséggel. Berke gyakran emlegeti Ádit, (Áginak hívja), szeretne hozzá menni játszani. Mostanában ritkábban tudtak találkozni, mert Ádinak januárban kistesója született, Botond.

Aquaworld

Mondhatni valóban egy falat nyár a télben. Kellemes meleg, sok medence és csúszda, tisztaság és kedves személyzet. Mintha nemis Magyarországon lettünk volna. A Berkének nagyon tetszett a dolog. Nonstop szaladt és nem volt egy medencében 1 percnél tovább. Félelem érzet nélkül mászott le hosszú létra lépcsőkön és ugrott bele a mély vízbe. Nem győztük követni. Valójában ha őszinte akarok lenni, akkor nem is maradt a sípcsontján bőr annyiszor elesett a nagy sietségben. Persze szokásához híven nem szólt érte, hang nélkül, férfiasan tűrte a sérüléseket. Úgy vettem észre rajta, hogy minden ott töltött percet hasznossá akar tenni, ki akarja tölteni valami aktivitással. Viszont a csúszdázás annyira nem tetszik neki, nem igazán élvezi a lecsúszást, szerintem fél tőle. Valójában ez az első dolog amitől fél. A Hugi csendes megfigyelőként volt jelen. Minden érdekelte, mindenre kívá ncsi volt, mosolygott követte a Berkuszt a szemével -nem volt könnyű dolga- élvezte a vizet is. Volt egy akvárium teli a Némóból ismert halacskákkal, volt nagy öröm amikor meglátta a Berke.

A kedvenc párbeszédünk azonban mégis a következő:

Én:Berke a mama nagyon szeret!Te szereted a mamát?

Berke:igen szeretem.

Én: mennyire?

Berke:sokáig!

Mennyire igaza van. Mennyivel jobb a SOKÁIG , mint a pillanatnyi nagyon. az ilyen gondolataitól el tudnék olvadni, és sírni tudnék örömömben. Tudom, hogy nem tudja, mit jelent amit mond, de azt is tudom, hogy véletlenek sincsenek.

Berke hihetetlen milyen dolgokra emlékezik, csak nézünk. Hónapokkal ezelőtt meséltem neki egy mesét majd egyszer előhozta és elmondta, hogy kit hogyan hívnak. Csak néztem. Az autókat is felismeri különösképpen az Audit (AJUDI), Trabantot, Suzukit, Wartburgot, Toyota Yarist és még sorolhatnám.....Ja és a Wolksvagen bogarat (Bítli) mert az is ugye az egyik kedvence.

Még mindig tombol a Verdák mánia is nála. Van, hogy órákig ülünk számítógép előtt és a youtube-on nézzük a Verdákból az autókat. Tudja szinte mindegyiknek a nevét pl:Matuka, Tőtike, Hudson doki, Ramón stb...

A napokban észrevettem , mintha féltékeny lenne a Lettire. Nem úgy mutatkozik meg nála, hogy bántja vagy rossz fej lenne vele, hanem ha becézgetem a Lettit, akkor mondja, hogy én is itt vagyok Mama. Ha azt mondom a Lettitnek, hogy Tündérke, akkor a Berke erre azonnal rávágja, hogy Ő meg Cuki. 'Ha megpuszizgatom a Letykót akkor szól, hogy Őt is puszilgassam meg.

Tropicarium

Tegnap délután családilag ellátogattunk a Tropicariumba. Bevallom őszintén azt hittem, hogy a Berke jobban fogja élvezni. Tetszettek neki az állatok de annyira nem kötötte le, mint én vártam. Lehet hogy még kicsi hozzá.....Viszont amikor felfedezte a Pizsit a Némó nyomában című meséből akkor nagyon megörült. Felbuzdulva a látottakon gyorsan vettünk is halacskákat az itthoni akvárium élővilágának frissítésére: 3 Danif halat, 4 Guppit, 1 Sziámi harcoshalat vásároltunk.

Amióta megvan az új babakocsi azóta a Berke lent utazik a csomagtartóban. Van benne egy háló, ami miatt nagyon kényelmes neki, olyan mint egy függőágy. Mindenki azon nevet, hogy hol utazik a gyerek:)

A hugi nagyon jól viselkedett egész nap, sehol nem hisztizett, nem elégedtlenkedett. Aranyosan nézelődött hang nélkül.

A tropicariummal szemben van egy nagy játszóház. Berkusz meglátta, hát persze, hogy be is kellett mennünk. Nagyokat szaladgált, csúzdázott, nevetgélt. Volt egy kis autó amibe bele lehetett ülni, abba folyamatosan beleült. Egyszer azonban beleült egy nagyobbacska kislány,akit a Berke szó szerint kitúrt belőle olyan jópofán:) A kislány nagyon jófej volt, nem haragudott meg rá, nem is volt vele agresszív, pedig lehet, hogy a Berke megérdemelte volna ha egy kicsit a körmére pirít de nem tette. Olyannyira nem , hogy egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a Berkusz 6-8 nagylány társaságában jön megy, játszik. Az egyik kislánynak ott volt megrendezve a szülinapja így odaültették a gyereket az asztalhoz és elkezdték etetni minden finomsággal, ez szemmel láthatóan cseppet sem volt ellenére. Meg is állapítottuk az apjával, hogy a "szerencsefüle" meghozta a gyümölcsét:)