2009. február 13., péntek

Anyás


Ma itt volt Vicus, meglátogatott Minket. Berke nagyon örült neki, egész nap becézgette Vicuskának szólította ( na jó néha azt mondta neki, hogy Melike, de hangsúly a becézgetésen van). Elmesélte neki, hogy a Papa hajókiállításon van és, ott vannak nagy hajók és autók is....Hihetetlen, hogy már akkora a gyerekem, hogy mondatokban mesél, beszél az élményeiről, mindezt roppant jó memóriával. Olyan dolgokra emlékszik amik ,hónapokkal ezelőtt történtek. Valami oknál fogva beépültek a kis elméjébe a nekem lényegtelennek tűnő információk, és eszébe jutnak.
A Berke mostanában egyre inkább anyás. Eddig gond nélkül el tudtam menni napközben 1-2 órára, nem sírt , nem is keresett. Mostanában azonban teljesen kikészül. Többször kéri, hogy vegyem az ölembe, és tegyem le a Lettit. Gondolom féltékeny. Nagyon szereti a Lettit affelől nincs kétségem, reggelente is az az első kérdése," hogy "hol van Hugika???" de mégis szerintem azért viselkedik így , mert tudat alatt érzi, hogy a figyelmem megoszlik. Egyébként Ő is figyel a Hugira, mert ha sír folyamatosan vigasztalja, simogatja és mondja neki, hogy: "itt vagyok Hugika, ne sírjál, itt vagyok, semmi a baj"

Nincsenek megjegyzések: