Beszorultunk

No de hova is szorultunk be?Nem máshová mint a szabad égről a szobába.Megérkezett a hűvös, előkerült az orrszívó, a papír zsebkendők, a meleg ruha, hálózsák és még sorolhatnám. Ezekkel a dolgokkal még nem is lenne semmi baj. Amit én személy szerint nehezen viselek az nem más, mint, hogy nem lehet szabadtéri programokat csinálni, hanem beszorulunk a szobába.

Érdekes de Letti szerencsére nem sír ha ki kell szívni az orrát , sőt örül neki , nevet és tapsol. Ez nagyon nagy segítség. HA szólok neki, hogy jöjjön szívjuk ki az orrát akkor mosolyogva jön velem. Nem volt ez azonban mindig így. Az első pár alkalommal ülve vagy fekve próbáltam meg kiszívni a nóziját és az nagyon nem tetszett neki. Teljes kétségbeeséssel az arcán sírt, majd úgy döntöttem, hogy mi lenne ha kipróbálnánk állva. Onnantól kezdve öröm az orrszívás. (egy ötlet lehet bárkinek aki olvassa)

A Letti is elkezdett kismotorozni. Nagyon helyesek, amikor jönnek ketten a Berkével .

Hihetetelen, hogy mennyire működik az ösztön , már egy ekkora gyerekenél is mint, Letti. Határozottan szereti a babákat. HA bemegyünk egy játékboltba azonnal a lányoknak való játékokat kezdi el nézegetni. A baba nagy kedvenc. Már meg tudja itatani cumisüvegből, "főz" neki az Eszeréktől kapott edénykeben és ad a babaának belőle , természetesen miután alaposan megkavargatta az ételt.Hamisíthatatlan csajszi:)

Ami még a kedvenceim közé tartozik az a Letykó kacsintása. Imádom ahogy kacsint, vagyis inkább cicáskodik a szemével:)Jajj nektek kissrácok....